2011. szeptember 7., szerda

Alpesi gőték Temes megyében?


A címben felvetett kérdés valóban kissé meghökkentő, hiszen mindenki számára egyértelmű, hogy Temes megye legnagyobb részét monoton síkság borítja, csupán keleti határán húzódik egy nem túl nagy kiterjedésű, Nyugati Kárpátokhoz tartozó hegység, a Ruszka havas. A Ruszka havas csúcsai ritkán érik el az ezer méter magasságot, az átlagos magasság 700-1000 méter körül van. 
A hegység egyik elég elszigetelt völgyében, a Temesváron átfolyó Bega forrása közelében tartottuk az idén nyáron iskolánk természettudományos táborát. Hogy nem jártunk alpesi magasságokban a Ruszka havasokban, az tény. Mégis, legnagyobb csodálkozásunkra, a 384 méteren lévő Ruszkatő-völgyi táborhelyen alpesi gőtékkel találkoztunk.


 Ismerkedés az  alpesi gőtével (Mesotriton alpestris)

Szakirodalom után keresgélve a témában, egy érdekes kutatásra találtunk az interneten, amely itt olvasható. Innen tudtuk meg, hogy a Ruszka havasból először 2002-ben jelezték az alpesi gőtét, 800 méter magasságból. Az utóbbi két évben végzett kutatások (Covaciu-Marcov et al. 2010) során derült ki, hogy alpesi gőték a Ruszka havasban akár 300 méter alatti élőhelyeken is előfordulnak, ami elég egyedülálló, hiszen más gőtefajokkal ellentétben ez a gőte a magasabban fekvő helyeket kedveli.

Az alpesi gőte zömök testalkatú, a hím általában 8, a nőstény 12 centiméter hosszú. A nőstény és a hím nem csupán a testméretükben különböznek egymástól. A nőstény színe szürke és barnászölddel márványozott, hasa narancs színű.

 Nőstény alpesi gőte, Ruszka havas, 2011 -
© Bartók-bio

A hím alapszíne hasonló ehhez, de teste oldalán fekete foltokkal tarkított szegély húzódik, a nászidőszakban a has tűzpiros, ilyenkor 1-2 milliméteres tarajt is növesztenek, ami a nász végén visszahúzódik.

Nászruhás hím -  © Lars Bergendorf
http://www.club100.net/species/M_alpestris/M_alpestris.html
 
Szeptember vége felé telelni vonulnak, fagymentes helyet - üregeket, vastag avart - választva maguknak. Március végén bújnak elő rejtekhelyükről. A szaporodás vízben történik, a hím a fenékre rakja az ondótokokat, amiket a nőstény magába szippant, majd testükben termékenyítik meg a petéket. Ezután nem sokkal lerakja petéit, melyeket kövekre vagy vízinövényekre tapaszt. A lárvák 12-15 nap alatt kelnek ki, ekkor még az egy centiméteres nagyságot sem érik le. A nyár végére alakulnak át, de az sem ritka, hogy lárvaállapotban vészelik át a telet. Akárcsak a többi gőtefaj, ragadozó állatok. Táplálékuk elsősorban vízi rovarokból, lárvákból, csigákból és pókokból áll. Lárvakorukban alsóbbrendű rákokkal és szúnyoglárvákkal táplálkoznak.” (forrás: www.sulinet. hu)

Több tényező is veszélyezteti őket, élőhelyeik pusztulnak az erdőirtások miatt, mint azt láthattuk a Ruszka havasokban is, szaporodóhelyeik kiszáradhatnak még mielőtt a lárvák kikelnének.
Magyarországon az alpesi gőte a legritkább és a legértékesebb kétéltű, ahol középhegységekben él és általában 600 méter feleti magasságokban fordul elő. Romániában is védett fajnak számít a Berni Egyezmény alapján.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése