Kora ősszel a réti őszirózsa állományai lila virágszőnyeggé változtatják a máskor zöld vagy szárazságtól összeaszott, megsárgult szikes pusztát.
Temesvár körül elég sok szikes vagy sós talaj található, amelyek főként az emberi beavatkozás hatására jöttek létre alig párszáz évvel ezelőtt, a folyók szabályozásával és az árterek kiszárításával egyetemben.
A szikesek kialakulását a száraz éghajlat és a kevés csapadék segíti elő. Nyáron, a talajból több víz párolog el, mint amennyi a csapadékból származik, ezért a talaj felső rétegeiben az oldott sók felhalmozódnak.
A szikesekre nem jellemző a nagy fajgazdagság, hiszen az extrém környezeti viszonyokhoz csak kevés növényfaj tud alkalmazkodni, ezek a sótűrő növények. A sót ezek a növények általában gyökereikben vagy leveleikben halmozzák fel.
A réti őszirózsa (Aster sedifolius) a sziki tölgyesek lágyszárú növénye volt valaha, jelenléte a mi környékünkön is arra utal, hogy itt erdők álltak a múltban. Egy ernyős virágzatú növénnyel, a sziki kocsorddal (Peucedanum officinale) együtt alkot társulást.
Sziki kocsord és réti őszirózsa társulása, a szikes erdei rét
A réti őszirózsa és a sziki kocsord együttes előfordulása egy területen elég ritka jelenség és látvány, Magyarországon társulásuk védettnek számít, mert ráadásul a fokozottan védett sziki bagolylepkének (Gortyna borelii) nyújt élőhelyet.
Gyakran találkozhatunk más lila virágú fajokkal is az őszirózsás társulásban, ilyen a:
Festő zsoltina (Serratula tinctoria)
Macskafarkú veronika (Veronica spicata)
Magyar sóvirág (Limonium gmelinii)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése